vidéken

Ma vidéken ébredtem. Mezőkövesden. Ugyanis a tegnapi túra picit hosszúra sikeredett és este 7-ig jártam az országot. A skanzenbe még el sem jutottam. Már semmi kedvem nem volt vezetni, így inkább kivettem egy szobát egy kedves szálláshelyen és ma reggeli után újra nyakamba veszem az országot. Illetve azt hiszem innentől már csak az M3-ason fogok lehajtogatni a környező falvakba, mert túl sok kedvem már nincs vezetni. Mezőkövesd nagyon aranyos hely, azért jöttem ide, mert hallottam, hogy van egy bolt, ahol igazi magyar népviseletet árulnak, nem olyan turistáknak valót. A mintázatok éredekeltek és az anyagok, amiket esetlegesen fel lehet használni egy lakáshoz is. Tudom, hogy ezeket az interneten is megtaláltam volna, de jobb megtapintani, szemmel látni. Azt hiszem még Egerbe mindenképp bemegyek, hátha özönlenek az ötletek, ha meglátom a szépasszonyvölgyi pincék bejáratát. Már tele van egy jegyzetfüzet :) Úgy örülök! Imádom az ilyen napokat!

Geri hívott korán reggel, hogy egész éjjel nem aludt, mert meglátott tegnap valamilyen masszázskütyüt és gondolkodott. Általában akkor jönnek ezek az ötletei, ha nem vagyok otthon. Jellemző... Ilyenkor képes mindenféle őrült dolgot megvenni. Múltkor úgy gondolta, hogy elkezd dobolni, úgyhogy bevásárolt egy olyan modern, lapos, számítógéphez is köthető dobkészletből. Mikor hazaértem a szoba közepén ült és szerelt, az arcán pedig olyan ábrázat volt, mint egy kisgyereké.
Oké, oké, hogy örül, na de erre nekünk most biztos szükségünk volt? - gondoltam én.
Persze, hogy nem, csak nem voltam egy picit otthon. Amúgy egy nagyon komoly ember, csak néha hatalmába keríti a gyerekkor. Hát ez van. Kíváncsi vagyok, hogy ma mire fogok hazamenni...