... most akkor ez szerencsés nap lesz, vagy nem... nem lehet tudni. Egyelőre csak kutyát sétáltatni voltam, így még nem vegyültem bele a kinti tömegbe igazán. Drága Twitter ma reggel hagyott aludni, amiért nagyon hálás vagyok neki! Ezt ma már a tudtára adtam egy nasi kíséretében. Tegnap még ugatott, de már nem olyan eszeveszetten.
Sajnos a tegnapi nap kimaradt a naplóírásból, reggeltől estig pattogtam, autóban ültem, vagy háromszor kellett a város egyik oldalából a másikba átautóznom. Döglött a városi forgalom, moccanni sem lehet, a dugóban ülni pedig egyenesen szörnyű. De néha be kell iktatnom ilyen napokat, amikor felmérem a helyszíneket, alapanyagokat. És persze néha, ha van időm (ami tegnap nem volt) kimegyek valami rétre, erdőbe, hogy elmélkedjek, ihletet kapjak. Nem szeretek ugyanazokon az ötleteken lovagolni, egy idő után unalmassá válnak.
Tegnap előtt eljutottam a várva-várt masszázsomra. Nagyon jól esett. Mondtam is Andrásnak, hogy minden házba kéne egy belőle, akkor senkinek sem lenne problémája a hátával. Persze Gerit nem bírtam még elcipelni az orvoshoz, mostanában arra fogja, hogy nagyon sok a dolga. Bla bla... de csak elmegy, ha majd már nagyon fáj neki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése